Már nem emlékszem mikor láttam a Napsütötte Toszkána című filmet, az viszont tisztán él bennem, mekkora hatással volt rám. Lehet, hogy közhely, de azóta vagyok kíváncsi erre az olasz vidékre. Évekig tudtam csillapítani vágyamat azzal, hogy jó párszor megnéztem még dvd-n, de idén nyáron eljött a nagy lehetőség, hogy végre el is utazzak oda.
A csoportos utat az egyik kedves ismerősöm szervezte, mert ő nagyon sokszor volt már kint, és ismeri a legjobb helyeket:) Egy hétig buszoztunk Toszkánában, gyönyörű szállásunk volt, és rengeteg várost bebarangoltunk...de nem is szaporítom tovább a szót, kalandozzunk inkább!
Szállás, kilátással
A szállásunk Lajatico - tól nem messze ( itt született Andrea Bocelli ) egy magas domb tetején volt, a képen láthatjátok milyen házban:) A kilátás olyan volt, mintha folyamatosan képeslapokat, vagy festményeket nézegetnék, egyszóval lenyűgöző. Innen indultunk minden nap, hogy felfedezzük a kisebb és nagyobb városokat.
Első nap : Siena és San Gimignano
Teljesen őszintén, egyik városban sem néztem meg az összes nevezetességet, de talán még a felét sem...egyrészt időnk sem volt annyi, másrészt pedig inkább csak szerettem volna jól érezni magam, és rácsatlakozni a toszkán flowra:) Éppen ezért, ahogy megérkeztünk Siena lélegzetelállító főterére, Piazza del Campo ( ami egyébként Európa egyik legnagyobb középkori tere), készítettem pár képet, majd leültem meginni egy isteni cappuccinot!
Ugrós fotó: Szabó Zsuzsanna
Természetesen a városnézésből a Duomo épülete sem maradhatott ki, de megismerkedtünk Európa egyik védőszentjének, Sienai Szent Katalinnak a szülőházával is.
" Siena a gótika fellegvára, csigavonalban egymásra tekeredő utcáival maga a megkövült, érintetlen középkor. " Imádtam ezt a várost, de San Gimignanot talán még jobban:)
San Gimignano, vagy más néven a tornyok városa, a mai napig hűen őrzi középkori vár maradványait, városstruktúráját, és hát a tornyait, amiből egyet meg is másztunk! Amint a tetején megpillantottam a kilátást és a tájat, kirázott a hideg!
Szerencsénk volt, mert épp valamilyen ünnepség volt a városban, így a főtéren régi idők gyönyörű bemutatóit láthattunk. Amikor a fiatalok úgy dobálták a zászlóikat, mint a már említett Napsütötte Toszkánában, teljesen meghatódtam:)
Miután már kellőképpen kifáradtunk a toronymászástól, és a hegymenetektől, akkor találtunk egy hangulatos helyet, ahol ittunk egy kis hűsítőt, majd megettem életem legfinomabb fagyiját, és most egy cseppet sem túloztam!!! Nem tudom leírni, mennyire zamatos volt a banán és telített az erdei gyümölcs, egy biztos, fagyitól egészen idáig még nem rázott ki a hideg, amikor megkóstoltam:)
Szóval az első nap végére kellőképpen elfáradtunk, nagyon altatni senkit sem kellett. Hamarosan folytatom a beszámolót, addig is itt van még pár olyan kép, amit a különböző kézműves boltokban lőttem, mert Toszkánában csak úgy virágzik ez a létforma, amitől teljesen elolvadtam!!!
Kommentek