Egy 23 éves, építésznek tanult lány most éppen ékszereket készít, de állítása szerint mindig érdekli az új, több területen szeretné még kipróbálni magát. Kiegészítőihez sem átlagosan áll, nem divatcikknek tekinti őket, hanem tárgyaknak, amiket egy gondolatmenet mentén megmunkálhat. Nekem nagyon tetszik az a szemléletmód, ezért is örülök, hogy interjút készíthettem a " the Mama Kin " tervezőjével.
Hogyan és mikor kezdtél el foglalkozni ezekkel az ékszerekkel?
Egyáltalán nem emlékszem, olyan régóta csinálok mindenféle értelmes és értelmetlen tárgyat. Ez az irány az ékszerekkel – közel sem kiforrott, de egyre tisztul – nagyjából egy éve alakul ebben a formában. A nevet kicsit később ragasztottam rá. Egyébként jó is, hogy kérdezed, valahogy vissza kéne keresnem valami időpontot, hogy legyen mikor szülinapozni...
Miért pont ékszereket készítesz?
Ezek most pont ékszerek, de biztos, hogy fogok még mást is készíteni, régebben is volt rá példa. Az ékszerkészítésben nem kifejezetten az érdekel, hogy divatcikket készítek, hanem egyszerűen, hogy tárgyat, valamilyen gondolatmenet mentén. Mostanában például a kedvenceim a rézlapos ékszereim – az egész folyamat, ami eljuttatott hozzájuk, egy kísérlet arról, hogy egy darab kalapács egy rézlemez felületén milyen fény-árnyék hatásokat szülhet. Ezzel csak azt akarom mondani, állandóan érdekel valami új, folyton fel akarok fedezni valamit, és az ékszereim ennek a termékei. Többek nekem egyszerű kiegészítőknél.
Mit jelentenek szerinted a NŐK számára az ékszerek?
Remélem, átgondolt szépséget.
Te milyen filozófiával készíted őket?
Filozófiának nem nevezném, inkább szemléletnek. Építőművészetet tanultam az egyetemen, és ez alakított a legtöbbet a látásmódomon, ami a vizuális dolgokat illeti. Szerintem az alapja nagyjából ugyanaz az építészeti tervezésnek (a dizájn részének), mint a grafikainak, vagy a virágkötésnek, vagy az ékszertervezésnek.
Milyen anyagokkal dolgozol és hol?
Most főleg a már említett rézzel, természetes kövekkel, fonalakkal. De már itt az új felfedezni való anyag a fejemben, remélem, hamarosan sort tudok keríteni rá. A komolyabb eszközöket igénylő és hangosabb munkát nem tudom a belvárosi lakásban megcsinálni, ezt otthon, vidéken szoktam (furcsa érzés azt mondani vidékiként, hogy vidéken!), az aprómunkát meg itt Pesten egy fehér asztal mellett – merthogy kétlaki vagyok.
Hol kaphatóak?
Egyrészt rendelhetőek, másrészt az OurStyle Boutique-ban, és remélem, hamarosan több helyen is. Harmadrészt bárkinek elérhető vagyok emailen keresztül.
Milyen stílusú Nőknek szánod az ékszereidet?
Én leginkább egyszerűnek mondanám az ékszereimet, bár az nem egy stílus. Mai, friss, fiatal vagy fiatalos nőknek szánom őket, kíváncsiaknak, egyedieknek.
Hogyan és hol szeretnél érvényesülni az ékszereiddel?
Sajnos nem vagyok ösztönös marketinges, úgyhogy tudatosan próbálok figyelni, mások hogyan csinálják az ilyesmit. Egyelőre gondolkozom és tapogatózom, keresem a lehetőségeket. Nem olyan könnyű bekerülni a köztudatba. Az biztos, hogy az ilyesmivel foglalkozó blogok, mint a PandArte például nagyszerű felület erre, ezúton is köszönöm a lehetőséget!
Igazán nincs mit:)
Kommentek