Évi nagyon cuki kerámia és beton állatfigurákat tervez, amiket megváltozott munkaképességű szakemberek készítenek el:) A legnagyobb kedvenc a megdönthetetlen trió, a macska, elefánt, madarak, főleg türkiz színben, de szerencsére ennek a munkának elég rugalmasak a keretei, így mindig kitalálnak valami új és inspiráló dolgot! Ez a Misija Design.
Miket készítetek Misija Design név alatt?
Elsősorban kerámia és beton állatfigurákat. Ezen belül állandóan újítunk, változik a kollekció. A régi kedvenceket ideiglenesen, vagy végleg, nyugdíjazzuk, hogy újak jöhessenek a helyükre.
Időnként bevonunk más művészeket is, most például Tomay Kata iparművésszel van egy közös projektünk: egyedi mázakat kísérletez ki nekünk az új madárfigurákhoz. De üveg és textil kollekciónk is volt, előbbi Farkas Vajk üvegművésszel – aki civilben a férjem; az utóbbihoz pedig Hellenbach Gabi textilművészt kértük fel segítségül. Szeretem ezeket a kalandokat - kihívás, újdonság, játék - ettől izgalmas a munkánk. Még ha nem is lesz mindből termék, jó dolgok születnek, friss színt visz a palettánkra.
Hogyan és mikor indultatok, mi változott azóta, milyen fejlődési pontokon mentetek keresztül?
Az ötlet már azelőtt megvolt, hogy a Misija Design-ként színre léptünk. Először csak a magam kedvére, és ajándékba, faragtam fa állatkákat. Úgy mondanám, hogy játék és kikapcsolódás volt a szobrászat és az akkori állásom mellett. Aztán felmondtam a munkahelyemen, és ekkor már kezdtem komolyabban venni a hobbimat.
Jókor jött a Segítő Vásárlás felhívása 2014-ben: designereket kerestek szociális műhelyekkel való együttműködésre. Na, gondoltam, én ugyan „csak” szobrász vagyok, nem tanultam tervezést, de ez annyira jó ötlet, hogy meg kell néznem. Aztán ha lesz valami, akkor szuper, ha nem, akkor is láttam valami fantasztikus dolgot megszületni. Hát, lett valami...
Ez talán az eddigi legnagyobb fordulópont. Amikor elkezdtem együtt dolgozni először az Összefogással, majd rá két évre a Palota-15-tel, akkor hirtelen elkezdtünk látszani. Jöttek a pozitív visszajelzések, szakmai sikerek, és egyre több galériás megkeresés. Ez egyedül nem ment volna.
Tehát a márka kitalálója és tervezője én vagyok: Farkas- Pap Éva, a kivitelező műhelyek pedig a csömöri Összefogás az Egyenlő Esélyekért és a budapesti székhelyű Palota-15 Nonprofit Kft. A csömöriek a kerámiákért felelnek, a palotások pedig a betonfigurákat öntik. Fontosnak tartom, hogy megváltozott munkaképességű szakemberekkel dolgozunk együtt, és hogy ez így létrejött és működni tud, abban a Segítő Vásárlás programnak meghatározó szerepe van.
Most mik a fő irányvonalaitok?
Nagyon szeretem ennek a munkának a rugalmas kereteit. Mostanra kialakultak a stabil pontok, így megengedhetjük magunknak a kísérletezést. A bázis a két gyártó műhely, a beton- és a kerámiafigurák, és azok a galériák, akikkel már régóta együtt dolgozunk. Ez valószínűleg a jövőben sem fog változni.
A Segítő Vásárlással is egyre több közös projektünk van, díj-tárgyak, termékfejlesztés; ez ugyan nem feltétlenül Misija márkanév alatt fut, de ugyanazon szakemberek bevonásával, akikkel amúgy is dolgozunk. Mostanra az is kialakult, hogyha új Misija ötletem van, már eleve a Segítő Vásárlást keresem meg, hogy kivitelezőt ajánljanak.
Egyre izgalmasabb felkérések érkeznek, magyar és nemzetközi vásárokon, szakmai megmérettetéseken való részvételre, és hát fel kell nőnünk a feladathoz. Ehhez mindenképp kell egy társ, akinek ebben az enyémnél nagyobb rutinja van, ezen is dolgozunk most.
Mik a nagy kedvencek?
Macska, elefánt és madarak – bármilyen anyagból. Megdönthetetlen hármas! Színből már nehezebben tudnék egyet vagy akár hármat kiemelni. A türkizes árnyalatok általában népszerűek, de ez az adott galériától is függ, és persze a környezettől, ahova kerül majd. Valahol a matt máshol a fényesebb színek mennek, de ugyanez elmondható az élénkebb vagy a natúr árnyalatokról is.
Meghatározó az is, hogy jórészt ajándékba szánják, ezt tükrözi szerintem, hogy milyen karaktert választanak. Az elefánt és a madár ilyen szempontból univerzális, de egy csacsi már megosztó lehet. Bár van, aki éppen azt keresi, egy görög megrendelő például már régóta ostromol, hogy neki „big donkey” kellene, ráadásul betonból. Ez valószínűleg nem mostanában fog megvalósulni, de valahol azért foglalkoztat a kihívás.
Milyen technikával és hol készülnek, miből?
Hú, ez nagy téma, szívesen beszélek róla! Röviden: kerámiamasszából vagy betonból öntjük a tárgyakat. Ez így roppant egyszerűen hangzik, de kevesen tudják, hogy ez valójában mit takar. Már az öntőforma elkészítése is összetett feladat, és akkor még nem beszélhetünk termékről, ez „csak” egy segédeszköz a gyártásról. Végig kézműves technológiával dolgozunk, ez egy többlépcsős folyamat, mindenkinek megvan a maga feladata, az öntéstől a cizelláláson át a csomagolásig.
Kerámia esetén például kétszer égetünk: az első az úgynevezett zsengélés, és ezt követően égetjük rá a mázat. A betonnál más a helyzet, ott az a nehézség, hogy grammra ki kell számolni az összetevőket, hisz a mi alapanyagunk sokkal jobb minőségű, speciális keverék, alapvetően más, mint amit az építőiparból ismerünk. Bár, meg kell jegyeznem, fejlődik az ágazat, és sokat tanulunk is az ottani tapasztalatokból.
Hol lehet megtalálni a termékeiteket? vagy megrendelni?
A legnagyobb választék a Misija webshopban van, itt igyekszünk minden aktuális darabból készletet tartani. Budapesten több galériában (többek között: Magma, MONO, Magma+), és néhány vidéki városban is megtalálhatók vagyunk.
Most mik a közeljövőbeli terveitek tavaszra?
Folytatjuk a kísérletezést a magas tüzű mázakkal. Tomay Katát már említettem, ő üvegművész, ugyanakkor elképesztő tudása és tapasztalata gyűlt össze a kerámiáról is. Balatonalmádiban van egy remek műhelye, ahol minden adott ehhez a technológiához. Kata ráadásul jó barátom, nagyon szeretek vele együtt dolgozni.
Úgy tűnik, hogy most tavasszal a fa figurák is fókuszba kerülnek. Régi szerelem ez, tulajdonképpen az origó, hisz egy facicával indult az egész történet. Sose tudtuk szériában gyártani, és ez jó ideig zavart, főleg, hogy folyamatos igény mutatkozott rá. A fellelhető néhány fafigura ritkaság, összesen sincs egy tucat. Mostanra elengedtem a sorozatgyártás tervét, vagy talán pontosabb, ha azt mondjuk, elválasztottam a kettőt. Ha lesz egyszer széria (remélem!), akkor ahhoz át kell tervezni a tárgyakat.
A meglévő vonalat viszont továbbvinném, mégpedig úgy, ahogy eredetileg is készült: saját kezűleg, kézzel faragva. Szeretek a műhelyben dolgozni, nemcsak a számítógép előtt. Korábban minden Misija figurának volt egy fa prototípusa, de ezeket nem eladásra készítettem, inkább megtartottam vagy elajándékoztam. Ami így meg tud születni, az nem egy kereskedelmi mennyiség, viszont több annál, ami elfér nálunk a polcon. Ezért inkább bekerülnek a webshop kínálatába, esetleg popup-jellegű alkalmakon lehet majd velük találkozni. Így biztosan biztosan jó helyre kerülnek majd!
Kommentek